Erre az oldalra kerül mindaz, ami a Világ c. fejezetbõl kimaradt. Mégpedig olyan kis részletek formájában, amiknek jóformán semmi köze egymáshoz. Ha (bocs... amikor) majd sikerül eggyé kovácsolni ezt a rovatot és a Világ címût, mindkét html eltûnik innen, s egy egységes Világleírás fog itten megjelenni (erre tényleg nem hiszem, hogy hamar sor kerülne).
Tehát, ha bármiféle ötletetek van, ne kíméljetek, küldjétek el, s (ha a világgal kapcsolatos) ide fog bekerülni (amennyiben tényleg jó - s lehet, hogy kicsit átszabom õket kedvemre, de az ötletadó nevét minden kis morzsa után feltüntetem, természetesen). Remélem, sokaknak ihletet adnak az elõzõekben s az itt olvasható írások.

Ímhol tehát az a nehány kis idea, amit eddig sikerült kierõltetnem magamból:

Az ûrállomáson tartózkódó tudósok közül néhánynak egyszer csak hogy, hogy nem, eszébe jutott, hogy megpróbálják elsajátítani a mágiát. Elõvették tehát szokásos álcázó felszerelésüket, s jegyzetfüzetekkel, rejtett mikrofonokkal, kamerákkal elindultak a bolygóra. Megbeszélték, hogy mindegyikük más irányba fordul, s pontosan egy év múlva találkoznak a bázison.
Sokuk nem járt szerencsével, s senkit se találtak, akik hajlandóak lettek volna tanítani õket. Viszont azon kevesek, akik összefutottak valami jóságos, pénzéhes Varázslóval, szintén két csoportra szakadtak. Felük hiába törte a fejét, semmiképp sem tudta felfogni, mi az a mágia, s megszégyenülve kullogtak vissza az ûrkomphoz. Másik felük viszont a földi észjárásnak köszönhetõen beleõrült tanulmányaiba, s dühönggé õrültté vált, ráadásul igen veszélyessé, hiszen varázsolni már képes volt. Eme megháborodott földi emberek (akik egyébként szerteszéledtek a világon) iránt tiszteletbõl aztán rengeteg sötét mágus-szekta született, melyek vezetõjükké választották zavart elméjû példaképeiket, s õk is igyekeztek épp oly kiszámíthatatlanok s indulatosak lenni, mint a földi professzorok. Sajnos, ez sikerült is nekik, ezért az ilyen szektákat Kontinensek-szerte rettegik.

Szokás errefelé, hogy ha egy bölcs kalandozó kiöregszik a nagy izgalmakkal járó vándorlásból, megkeresi a Titokzatos Öregek Szövetsége (TÖSZ), akik azzal keresik kenyerüket, hogy a tõlük segítséget kérõ kalandorokat mindenféle zöld versikékkel hülyítik, és igyekeznek rébuszokban beszélni (s ezért aztán még pénzt is kérnek - elég jól fizetõ szakma).
Ha a kiválaszott leendõ tag átmegy a vizsgán, mely során minél fondorlatosabban, bonyolultabban fejezi ki magát, annál több pontot kap, felveszik soraikba, s azontúl õ is viselheti a TÖSZ medálját.

A világ istenei kezdetben nagyon unatkoztak Pantheonjukban. Egész álló nap csak a lábukat lógatták, s irígykedve tekintettek a lenti világra: beh izgalmas is lehet ott élni! S mikor jobban elgondolkoztak ezen, látták, hogy ennek semmi akadálya. Azóta járják a világot eredeti képükben, ám emberi méretben, habár akkor változtatják meg külsejüket, amikor csak akarják. Elsõdleges céljukká vált papjaik megsegítése nehéz helyzetekben, ha tudomást szereznek problémájáról, illetve ha nincsenek elfoglalva azzal, hogy új követõket verbuváljanak. Ugyanis valamelyikük -már senki sem tudja, melyikük- kihirdetett egy versenyt, mely alapján az lesz legmindenhatóbb közülük, aki a legtöbb hívet szerzi meg magának (érdekes módon ez a felhívás nem tartalmaz határidõt, így aztán annál lelkesebbek a versenyzõk, hiszen bármely pillantban véget érhet a verseny). Ezért aztán, ha összefutnak egy olyan személlyel, aki még egyiküknek sem követõje, mindent megtesznek azért, hogy megszerezzék maguknak (ha ketten egyszerre látnak meg egy ilyet, igen gyakran verekedéssé fajul a dolog, ami alatt nem tanácsos bármi halandó lénynek a közelben tartózkodni). Szinte egy állandó jellegû választási kampányt folytatnak, de inkább csak meggyõzõerejükre hagyatkozhatnak (talán ezért is vezet pillanatnyilag a Szépség Istennõje), mert a plakátokat betiltották, miután egy idõ elteltével moccanni sem lehetett tõlük.
Megjegyzés: aki egy isten követõje, az még nem papja annak! Azért meg kell szenvedni, küldetést kell véghezvinni, stb. (lásd a szabálykönyv azon részét, mely a Papokkal foglalkozik (Hehehe, én is tudom, hogy még nincs ilyen... de majd lesz)).

Attól tartok, egyelõre ennyi... na még agyalok egyen-kettõn, ha elkap a hangulat. Remélem, annyi ötletet küldtök, hogy nem hagytok kijönni sem belőle.